Az akkordmeneteket különböző szabályrendszerbe, sémákba sorolhatjuk.
Ezeket a sémák zeneelméleti nyelven, zárlatoknak (patterneknek) vagy épp szekvenciáknak nevezzük. A cikk elején egy kis elméletet kell átfutni, hogy lássátok az elvet, aztán jöhetnek a konkrét példák.
Példaként egy dal, amit mindenki ismer, a Börtön ablakában című szerzemény: C, Am, F, G akkord-sorozattal eljátszható.
Ez a séma például I-VI-IV-V felépítésű. Nézzük meg miért is?!
Ez kell hozzá:
Röviden annyi, hogy például a C-dúr skála hangjaiból: C D E F G A H C a következő hármas hangzatok rakhatók össze. (Az összerakható 4-es hangzatokat lásd a DÚR fokok táblázatban.)
Skála: C D E F G A H C D E F
----------------------------
C dúr C - E - G
D moll D - F - A
E moll E - G - H
F dúr F - A - C
G dúr G - H - D
A moll A - C - E
H o (szűkített) H - D - F
Észrevehető, hogy dúr az első, a negyedik és ötödik helyen van. Moll a második, harmadik és hatodik fokon. Szűkített a hetedik fokon.
Ez igaz minden dúr skála esetén.
Dúr fokok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 3-mas hangzat: dúr moll moll dúr dúr moll szűkített 4-es hangzat: maj7 moll7 moll7 maj dom7 moll7 moll7-5 C dúr-ra: C Dm Em F G Am Ho ------------------------------------------------------------- C dúr | C D E F G A H 0# G dúr | G A H C D E F# 1# D dúr | D E F# G A H C# 2# A dúr | A H C# D E F# G# 3# E dúr | E F# G# A H C# D# 4# H dúr | H C# D# E F# G# A# 5# F# dúr | F# G# A# H C# D# E# 6# ------------------------------------------------------------- Gb dúr | Gb Ab B Cb Db Eb F 6b Db dúr | Db Eb F Gb Ab B C 5b Ab dúr | Ab B C Db Eb F G 4b Eb dúr | Eb F G Ab B C D 3b B dúr | B C D Eb F G A 2b F dúr | F G A B C D E 1b -------------------------------------------------------------
Funkciója: T S T/D S D S/T (D) T Jelentése: T = Tonika S = Subdomináns D = Domináns
Egy példa kiemelve:
C dúr skála: C D E F G A H C C dúrra: C Dm Em F G Am Ho C
A C dúr párhuzamos molljához kicsit átrendeztük a C dúr-t:
A H C D E F G A A moll A - C - E H o (szűkített) H - D - F C dúr C - E - G D moll D - F - A E moll E - G - H F dúr F - A - C G dúr G - H - D
Észrevehető, hogy dúr az első, a negyedik és ötödik helyen van (szűkített a hetedik fokon). Moll a második, harmadik és hatodik fokon.
Moll fokok: 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3-mas hangzat: dúr moll moll dúr dúr moll szűk 4-es hangzat: maj7 moll7 moll7 maj dúr7 moll7 moll7-5 Amoll-ra vetítve: C Dm Em F G Am Ho ------------------------------------------------------------- A moll | C D E F G A H 0# E moll | G A H C D E F# 1# H moll | D E F# G A H C# 2# F# moll | A H C# D E F# G# 3# C# moll | E F# G# A H C# D# 4# G# moll | H C# D# E F# G# A# 5# D# moll | F# G# A# H C# D# E# 6# ------------------------------------------------------------- Eb moll| Gb Ab B Cb Db Eb F 6b B moll | Db Eb F Gb Ab B C 5b F moll | Ab B C Db Eb F G 4b C moll | Eb F G Ab B C D 3b G moll | B C D Eb F G A 2b D moll | F G A B C D E 1b -------------------------------------------------------------
Funkciója: T/D S D S/T (D) T S Jelentése: T = Tonika S = Subdomináns D = Domináns
Egy példa kiemelve:
C (Am) dúr skála: A H C D E F G A C dúrra (Amoll-ra): Am Ho C Dm Em F G Am
- 1-4-re épülő szekvenciák
- 1-5-re épülő szekvenciák: Plagális zárlat
- 1-2-5-re épülő szekvenciák
- 1-3-5-re épülő szekvenciák
- 1-4-5-re épülő szekvenciák
- 2-3-6-ra épülő szekvenciák
- 2-4-6-ra épülő szekvenciák
- 1-2-3-5-re épülő szekvenciák
- 1-2-4-5-re épülő szekvenciák
- 1-2-5-6-ra épülő szekvenciák
- 1-4-5-6-ra épülő szekvenciák
- 1-5-6-ra épülő szekvencia
- Egyéb kivételek, tonális kitérők
Fokok / funkciók:
Hármas hangzatok funkciója az alábbi lehet:
I. fokán TONIKA II. fokán SUBDOMINÁNS III. fokán TONIKA-DOMINÁNS IV. fokán SUBDOMINÁNS V. fokán DOMINÁNS VI. fokán SUBDOMINÁNS-TONIKA VII. fokán tiszta kvinttel rendelkező hármas hangzat lehet DOMINÁNS
(Az uralkodó domináns a dúr V. fokán található, amely kiterjeszti hatását a III. és a VII. fokra.)
Ezt megközelíthetjük több módon, például a C dúrt melyik hangnem-melyik fokán használjuk. Lásd a fenti táblázat alapján:
C dúr I. fokán TONIKA G dúr IV. fokán SUBDOMINÁNS F dúr V. fokán DOMINÁNS F moll V. fokán SUBDOMINÁNS-TONIKA
Ezt megközelíthetjük több módon, például a G dúrt melyik hangnem-melyik fokán használjuk. Lásd a fenti táblázat alapján:
G dúr I. fokán TONIKA D dúr IV. fokán SUBDOMINÁNS C dúr V. fokán DOMINÁNS C moll V. fokán SUBDOMINÁNS-TONIKA
Aki azt állítja sok minden eljátszható 4 akkorddal, igaza van:
és 6 akkorddal:
Szekvenciák, sémák, patternek elmélete:
– autentikus: I–IV–II–V–III–VI + kadencia,
– plagális: I–V–VI–III–IV–I–II–VI + kadencia.
Kadenciális lépések (7#, 7b előjegyzésig, dúrban és mollban):
– authentikus (II-V-I, III-V-I, VI-V-I)
– plagális (I–V, IV–I)
– összetett autentikus (I–IV–V–I)
– kibővített összetett (I–V–I–IV–V–I).
Zárlati domináns: (V, V7, V87)
[…] Akkord zárlatok, patternek […]
[…] Hangnemeket, hiszen ugyanabban a hangnemben kell játszaniuk vagy ugyanazt, de más fekvésben. […]
[…] Akkord zárlatok, patternek […]
[…] Akkord zárlatok, patternek […]
[…] Akkord zárlatok, patternek […]
[…] Akkord zárlatok, patternek […]
[…] Akkord zárlatok, patternek […]
[…] azok a jazz standard-eknél szokott elemek, amelyben a téma eljátszása után, ugyanarra az akkordmenetre jön pár kör improvizálás, majd az eredeti dallam […]
[…] A „verze-refrén” szerkezet (avagy ABA szerkezet) kombinálható az AABA formával. Egyetlen akkordmenet ismétlése határozza meg az egyszerű verze-szerkezetet, mint amilyen a 12-ütemes blues. Blues-kör: http://www.gitarpengeto.hu/zene-elmelet/akkord-zarlatok-patternek-zeneszerzes-alapjai/ […]
[…] mennyi nótát el tud játszani egyetlen szám, a Canon Rock akkordjainak megtanulásával. Ahogy a patternekről szóló cikkben ezt láthatjuk néhány sémával rengeteg számot […]