Korábban beszéltünk már a gitár hangolás mikéntjéről és arról is, hogy milyen hangolási típusok léteznek, amelyek felhasználhatók annak érdekében, hogy más hangulatú, különböző műfajú zenéket játszhass el. Biztosan hallottad már a Sony Bravia reklám zenéjét annak idején, ami például D-A-d-f#-h-e’ hangolásban játssza José Gonzales, (egyébként az első fekvésben egy capo-val). A gitár áthangolása mindig macerás, időigényes főleg hangológép nélkül, hiszen mindig egy másik alaphang szerint kell beállítanod a gitárt.
Vannak a gitár fejére csiptethető hangolók, amellyel folyamatosan ellenőrizheted a gitár hangolását, létezik a capo és a hangoló szerelemgyereke, a TAPO, ami egyesíti a két funkciót. A hangolás azonnali ellenőrzése és kontrolálása a léptetőmotorok korában viszont már “egyszerű mint a faék”, mert ahogy látni fogjuk, ezek a kis villanymotorok képesek a kulcsokat is adott pozícióra, hangmagasságra beállítani.
A Tronical nevű cég a Gibson számára készített egy robothangolós szerkezetet, emellett több másik rendszert is kihoztak, különböző gyártók számára, amely képes előre beállított hangolások szerint pár másodperc alatt beállítani a kulcsokat, de egyéni igényeink szerint is paraméterezhetjük, így akár egy nóta közben is hangolást válthatunk. A TronicalTune pillanatnyilag kilenc különböző típusú hangolót kínál elektromos és akusztikus gitárokra, melyek a felszerelhetőek a legtöbb Gibson, Fender, Yamaha, Charvel, Taylor, Ibanez és Epiphone gitárra.
Ha neked nem ilyen gitárod van, viszont kíváncsi vagy, hogy a gitárodhoz kompatibilis-e a robothangoló, a gyártó honlapjáról letölthető és kinyomtatható sablonnal ellenőrizheted ezt: www.tronical.com
Capo típusok áttekintésként: (rugós, hagyományos, elasztikus)
Kinek-melyik a szimpatikusabb, kényelmesebb, illetve ilyenkor az szokott sok esetben dönteni, milyen forgalmaz az adott hangszerbolt. Érdemes válogatni és megnézni a többi lehetőséget is.
Ha nem tudnám a zenekar nevét, a hangzás miatt biztosan a Shadows-ra vagy a Ventures-re tippelnék.
Santo és Johnny Farina (Santo & Johnny) egy olasz-amerikai rock and roll zenei duó volt Brooklyn-ban. A legismertebb hangszeres dallamuk a “Sleep Walk”, ami a Billboard pop chart tetején landolt, amikor megjelent 1959-ben.
Az alábbi válogatásban 4:35-nél kezdődik.
Santo és Johnny Farina Brooklynban született. Santo 1937. október 24-én, Johnny 1941. április 30-án.
Apjukat behívták a hadseregbe, mikor ők gyermekek voltak, és a hadseregben ott állomásozott egy ideig Oklahomában, amikor meghallott a rádióban egy “steel gitáros” (más néven hawaii gitár) zenét, majd azt írta feleségének: “Szeretném, ha a fiúk megtanulnának játszani ezen a hangszeren”.
Miután apjuk visszatért a második világháborúból, a fiúk apja talált egy zenetanárt, aki adott a fiainak steel gitár leckéket. Amikor Santo tinédzser volt, képes volt arra, hogy a helyi zenei áruházban vásárolt akusztikus gitáron módosítson, amely lehetővé tette számára, hogy steel gitárként játsszon rajta.
Tudjuk, hogy a magyar kultúra meghatározó része az ivászat, (fokozatai az iszogatás, italozás, piálás, vedelés), megy a sör, a bor, a pálinka, amelyet a statisztikák is jól mutatnak.
Sok tudományos (sörivók szerint áltudományos) cikk lelhető fel ebben a témában és természetesen számos nőktől származó beszámoló a munka utáni hazaérkezésekről: “Alkoholfogyasztás Magyarországon: a világátlag kétszerese” vagy “Nem alkoholista vagyok, csak magyar”, stb.
Az egyik reggelen meghallgattam egy Beatrice albumot és a sok jó szám között (Ronda lány, Vakaroma, Illa-berek, Bankárock) elhangzott a Sördal is.
Szóval, kíváncsi lettem, hogy a zenekarok, zeneszöveg írók között mennyire kedvelt téma az alkohol, az ivászat és persze hogy igen. A dalokat persze az élet írja, így kétségünk sincs afelől, hogy ezek józanul születtek. Persze látunk erre ellenpéldát is, amely alkalmával rengeteg vicces szlogen is elhangzik ilyenkor. Példaként: “Csak még egyet”; “Csak még egy utolsót”; “A legvégére… fojtónak”; “Mije van a fának: Levele!”
További vicces, italozásra buzdító szlogenek a cikk végén!
Hogy legyen áttekintésünk a zeneszerzők műveiből, pár sort idézzünk, ami az italozás lényegét emeli ki a mindennapok szürkeségéből:
– Legszebb öröm a söröm
– Pálinka, szerelmem, légy az enyém
– Arra gondolt otthon talán akad egy kis innivaló…
– Még egy sör azt’ jól vagyok
– Nem érdekel engem őr, csak a barna üveges sör!
– A jó sör, ó, jön is megy is, sebaj, ha rongyom rámegy is
– Tombol kint a világ, sok nem kell, hogy jobb legyen, pár sör és pár barát
– A sör jobb, mint a nő, soha nem sír semmiért
– A gondjaim orvosolom, egy láda sör az asztalomon
– Csak azért iszom én: odavagyok/nebúsuljak kicsikém, temiattad
A szerzemények ebben a témában. Akinek van kedve, keressen rájuk:
– Beatrice – Sördal
– Fonográf – Lökd ide a sört
– Koncz Zsuzsa – Miszter alkohol
– Sidol : A pogó, a sör, meg a haverok
– Béres Zoltán – Micimackó És A Sör
– 3/4 hét – Még egy sör
– Ifjúgárdisták – A sör
– Kaláka – A jó sör, ó
– Ego-Project – Pár sör és pár barát
– BAD ForesT – A sör jobb, mint a nő
– Bikini – Láda sör az asztalomon
– Hollywood Rose – Sör a földön
– Ganxsta Zolee és a Kartel – Isten, család, sör
– Punkie – Sör meg füst
Seymour Duncan egy amerikai cég, aki a legismertebb elektromos gitár és basszusgitár pickup gyártója. A gyár azóta tervez és előállít effekt pedálokat is Amerikában.
Seymour Duncan New Jersey-ben született, az 1950-es és 1960-as években nőtt fel egy olyan időszakban, amikor elektromos gitár zene egyre nagyobb teret szerzett. 13 évesen nézte a Ted Mack Show-t és a Ricky Nelson Show-t. Abban hallotta James Burtont játszani, aki ma is az egyik kedvenc gitárosa, aki nagy hatással volt a tele hangzásról való elképzeléseire.
Duncan klubokban kezdett el gitározni. Míg ő fejlesztette gitárjátékát, szerencsésen minden esélye megvolt, hogy beszéljen a gitárosokkal a gitár hangzásával kapcsolatosan, hangról és az elektronikáról, olyan zenészekkel, mint Les Paul és Roy Buchanan. Duncan rájött, hogy egy gitáros játékát nem csak a technikai tudás, hanem a nagyszerű hangzás is nagy mértékben meghatározza.
A pick up:
Seymour Duncan W. fiatal korában kezdett érdeklődni a gitárok iránt és miután kölcsönadta a sajátját egy barátjának, aki véletlenül eltörte a pickup-ot, Seymour úgy döntött, hogy megjavítja és egy lemezjátszótűhöz kapcsolódó érzékelőt tesz a pickup helyére, majd az egészet beforgatta egy vezetékkel a pickup körül, mint egy orsót.
Ekkor figyelte meg, hogy a gitár hangja mennyivel jobb lett. Ezután elkezdett többet megtudni pickupokról a gitáros, feltaláló Les Paultól, majd később mentorától és humbucker feltalálójától Seth Lovertől.
Érdemes sétákat tenni a nagyvárosok utcáin, ezért is, hogy halljuk Nikolai Gvozdev gitárost:
Nikolai Gvozdev 10 éves kora körül egy üres telken játszott, amikor szörnyű egész testet érintő égést szenvedett, amely megváltoztatta az életét, és úgy néz ki örökre. Hónapokat töltött a kórházban és rá kellett ébrednie, hogy a keze, főleg a bal keze nyomorék marad. Nem tudta kinyitni az ujjait, mert az inak nem engedték azt.
Amikor Nikolai 11 éves lett, abban az időben az általános iskolában néhány gyerek egy rock zenekarban játszott a helyi gyermek klubban. Ez volt az első alkalom, hogy hallott az elektromos gitárról és beleszeretett azonnal. Azonnal megvolt benne a vág, hogy ne csak játszani tudjon rajta, de hogy igazán jó legyen benne.
Az egyetlen megmaradt rokona, a nagymamája vett neki egy gyermek akusztikus gitárt, hogy segítsen neki beteljesíteni az álmait. Ezt követően Nikolai összekaparta csekély pénzét egy pickup-os gitárra. Mivel nem volt elégedett a hangjával, újrahuzalozta magának, hogy az a bizonyos hang jobban érvényesüljön, amire vágyott az ő egyszerű eszközeivel.
A Doors egy 1965-ben Los Angelesben alakult, az akkori fiatalságra az egyik legnagyobb hatással bírt rockzenekar (nevét angol szokás szerint gyakran névelővel használják: The Doors). Nevüket Aldous Huxley könyvének címéről, a „The Doors of Perception” -ról nevezték el. Az együttest Jim Morrison énekes, Ray Manzarek billentyűs, John Densmore dobos és Robby Krieger gitáros alkotta. Arculatát Jim lázadó személyisége határozta meg leginkább.
Ray Manzarek és Robby Krieger a későbbiekben gyakran turnézott a Manzarek–Krieger (vagy Ray Manzarek & Robby Krieger of The Doors) formációval, amellyel kizárólag Doors dalokat adtak elő. 1993-ban választották be őket a Rock and Roll Hall of Famebe.
Riders on the Storm című számot, Robby Krieger gitáros szerint a (Ghost) Riders in the Sky: A Cowboy Legend című szám ihlette. A dal E dórban íródott, amely magába foglal valós hanghatásokat, a mennydörgés és az eső hangját, valamint Ray Manzarek által játszott Fender Rhodes elektromos zongora hangját, amely utánozza az eső hangját.
Morrison 1971-ben bekövetkezett halála után a zenekar már csak két évig, 1973-ig működött trióként. Ray Manzarek és Robby Krieger a későbbiekben gyakran turnézott a Manzarek–Krieger (vagy Ray Manzarek & Robby Krieger of The Doors) formációval, amellyel kizárólag Doors dalokat adtak elő.
Az oldal nevéhez híven, ebben a cikkben gitár pengetők is bemutatásra kerülnek, de elvonatkoztatva ettől, kérlek nézd meg a többi érdekes oldalt is, hiszen a Gitárpengető, mint személy is létezik, ami más megközelítésben sokkal érdekesebb téma, mint maguk a pengetők!
További jó böngészést kíván az oldalon a GitárPengető.hu!
Hagyományos gitárpengető:
A hagyományos pengetőt a hüvelykujj és a mutatóujj közé fogják. A hagyományos pengetők közül a kemény pengetőket elektromos gitárnál szokás alkalmazni, a puhábbakat akusztikus gitárokon, bár ahány gitáros, annyiféle pengető-gitár párosítás létezik.