Hogyan őrizzük meg hallásunkat!

Miért nagyon fontos hogy vigyázzon egy gitáros vagy egy koncertre járó a hallására?

A válasz egyszerű, a halláscsökkenés folyamata nem visszafordítható! A tartósan 85 dBA fölötti zajterhelés halláskárosodáshoz vezet.

Mit ne tegyél:

  • Ne ülj le a hangszórók felé fordulva, amikor gitározol, függetlenül attól, hogy hangosan sokkal élvezetesebb a játék!
  • Ne tekerd fel a hangerőt akkor sem, ha például a kedvenc számodat hallgatod!
  • Ne tekerd fel az autóban a zenét, amikor nem vezetsz.
  • Ha zenész vagy ne dolgozz naponta 14 órát, ráadásul metronómmal a füledben.
  • Ne próbáld meg szerkeszteni a zenét olyan helyeken, amely nem alkalmas a feladatra. Ez zavart okozhat a hallgatott anyagnál és arra sarkall, hogy a hangerőt még jobban feltekerd, hogy jobb képet kapj a hangzásban.
  • Ne játssz vagy ne menj olyan helyekre, amikor a zene túl hangos. Tedd az ujjaidat a füledbe, vagy hagyd el a szobát. Használj speciális füldugót vagy fülvédőt!

 

Mérd meg a környezeted zajterhelését. Nagyon jó applikációk találhatók ilyen célra! (Például: Sound Meter; Decibel – Threshold Sound Meter)

Zaj típus dBA
légzés 10 dBA
suttogás 2 méterről 20 dBA
suttogás közelről 30 dBA
eső 50 dBA
normál hangerejű beszélgetés 60 dBA
kiabálás, kézi szerszámok 80 dBA
zongora, motorkerékpár, metró 90 dBA
rock koncert, diszkó 110 dBA
légkalapács 120 dBA
fájdalomküszöb 130 dBA
felszálló repülőgép 140 dBA

Mit okoz az erős zaj (zene)?

  • 75 dB felett halláscsökkenés, hallásromlás
    • fejfájás, álmatlanság, fülzúgás, átmeneti hallásküszöb emelkedés
    • szubjektív tünetek csökkennek de 4000 Hz-nél maradandó kiesés
    • magasabb frekvencián kiesés
  • Tinnituszt (állandó fülzúgást)
  • 40-60 dB: pszichés zavarok: koncentráló képesség csökkenés, fáradság-érzés (megszokható, nincs károsodás). A hangos zajoktól ingerlékenyek leszünk és dekoncentráltak. (Egy lármás munkahely például növeli a balesetek gyakoriságát.)
  • 65-75 dB: vegetatív zavarok: vérnyomás nő, anyagcsere fokozódás, (nem megszokható, de még nincs károsodás). A zajos környezet a megemelkedett pulzusszámmal, vérnyomással kapcsolatba hozható. (A 8 órán át tartó mérsékelt zsivaj is „megugrasztja” a vérnyomást.)
  • A zaj az iskolásoknál tanulási nehézségekhez és agresszivitáshoz vezethet.
  • fejfájás, álmatlanság, fülzúgás, átmeneti hallásküszöb emelkedés
  • szubjektív tünetek csökkennek de 4000 Hz-nél maradandó kiesés
  • magasabb frekvencián kiesés

Halláscsökkenés látható eredménye az orvosi vizsgálat során:
Bizonyos frekvenciákat a páciens már csak felerősítve képes meghallani = hallókészülékkel.

Mivel tudjuk megvédeni a hallásunkat?

  • Elsősorban a környezet zajszintjének csökkentésével.
  • Fülvédővel
  • Füldugóval (vannak zenészek számára előállított nem drága füldugók)
  • Zenészek számára fülmonitor is kapható.
  • 110 dBA terhelésnek maximum 29 másodpercig tehetjük ki magunkat, maradandó károsodás nélkül.
  • Mennyi lehet a zajterhelés otthon?
    A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete (a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) szerint a zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben, ezen belül lakószobák lakásokban, szociális otthonokban, üdülőkben a megengedett legmagasabb zajterhelés nappal 6-22 óráig: 40dB, éjjel 22-6 óra: 30dB.
  • A lakás funkcióját maradéktalanul csak akkor teljesítheti, ha ott az alvás, pihenés, kikapcsolódás, elmélyült szellemi tevékenység feltételei is biztosítottak, vagyis a lakásba nem jutnak be zajok sem az épület más helyiségeiből, sem az épületen kívülről. Ez feltétele a lakosság egészségmegőrzésének és az egészségi állapot javításának.
  • Minden esetben szükséges az összes elkerülhető zajnak a lakásokból való kitiltása, illetve megelőzése.
  • Városrendezési tervvel is védett körzeteket (pl. útszakaszt, orvosi, szociális vagy gyerekintézmény környezetét, üdülő- vagy lakókörzeteket stb.) kijelölni, ahol a szokásosnál szigorúbb zajvédelmi követelmények teljesítését lehet és kell megkövetelni.

Némi elmélet, hogyan működik a hallásunk?

  1. A hang tölcsérszerűen jut be a hallójáratba, és megmozdítja a dobhártyát.
  2. A dobhártya a hangnak megfelelően rezeg.
  3. A hang rezgései tovább haladnak a hallócsontokon a cochleába (belsőfül-csigába).
  4. A hang rezgései mozgásba hozzák a cochleában található folyadékot.
  5. A folyadék mozgása elhajlítja a szőrsejteket. A szőrsejtek idegi jeleket hoznak létre, amelyeket a hallóideg vesz fel. A szőrsejtek a cochlea egyik végéből alacsony hangmagasságú hangokról küldenek információt, a cochlea másik végében található szőrsejtek pedig a nagy hangmagasságú hangokról.
  6. A hallóideg jeleket küld az agyba, ahol azok hangként tudatosulnak.

Hogyan mérjük?
A környezeti zajterhelésre vonatkozó törvények és előírások a megengedhető zajok nagyságát dBA mértékegységben adják meg. A dBA egy “abszolút” decibel skála, a viszonyítás alapja a hallásküszöbnek megfelelő hangnyomásszint, 10-5 Pa.

Mitől függ a zaj károsító hatása?

  • az erősségétől,
  • a hangmagasságától,
  • az időtartamától,
  • az időbeli megoszlásától,
  • az ember nemétől és életkorától,
  • az egyéni érzékenységtől,
  • a különböző fülbetegségektől vagy az azzal kapcsolatban elvégzett fülműtétektől.

A hallásvesztés élettani hátrányai:

A hallássérült személyek, akik nem hallják jól a hangokat, társadalmilag elszigeteltek lesznek, gyakran kiesnek a kommunikációból, nem vesznek részt a társalgásban, ami a kognitív ingerlés hiányát okozhatja, úgymond „ellustul” az agy.

Olyan zenészek, akiknek sokat romlott a hallásuk:

https://www.academyhearing.ca/blog/news/Blog/2015/05/20/20:8-famous-musicians-with-hearing-loss

One comment on “Hogyan őrizzük meg hallásunkat!

  1. Pingback: Külső körút Kőbányán keresztül?! - KőbányaiSzaki.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük