Nikolai Gvozdev utcazenész

    Érdemes sétákat tenni a nagyvárosok utcáin, ezért is, hogy halljuk Nikolai Gvozdev gitárost:

    Nikolai Gvozdev 10 éves kora körül egy üres telken játszott, amikor szörnyű egész testet érintő égést szenvedett, amely megváltoztatta az életét, és úgy néz ki örökre. Hónapokat töltött a kórházban és rá kellett ébrednie, hogy a keze, főleg a bal keze nyomorék marad. Nem tudta kinyitni az ujjait, mert az inak nem engedték azt.

    Amikor Nikolai 11 éves lett, abban az időben az általános iskolában néhány gyerek egy rock zenekarban játszott a helyi gyermek klubban. Ez volt az első alkalom, hogy hallott az elektromos gitárról és beleszeretett azonnal. Azonnal megvolt benne a vág, hogy ne csak játszani tudjon rajta, de hogy igazán jó legyen benne.

    Az egyetlen megmaradt rokona, a nagymamája vett neki egy gyermek akusztikus gitárt, hogy segítsen neki beteljesíteni az álmait. Ezt követően Nikolai összekaparta csekély pénzét egy pickup-os gitárra. Mivel nem volt elégedett a hangjával, újrahuzalozta magának, hogy az a bizonyos hang jobban érvényesüljön, amire vágyott az ő egyszerű eszközeivel.

    (olvasd tovább…)

      José Feliciano

      José Montserrate Feliciano García (született 1945. szeptember 10.) ismertebb nevén egyszerűen José Feliciano, a Puerto Ricó-i virtuóz gitáros, énekes és zeneszerző. Ismert, több nemzetközi listán, beleértve a The Doors által híressé vált Light My Fire című számmal és a legjobb, legkelendőbb karácsonyi kislemezzel, amelynek címe Feliz Navidad.

       

        Genesis

        Azta, ’86-ban is tudtak zenét írni, sajnos a kereskedelmi rádiók bizonyos számokra álltak csak rá, pedig ez is milyen jó. Ők a Genesis zenekar!

        (olvasd tovább…)

          Jon Gomm

          A youtube mindig tartogat újdonságot az éhes gitáros újdonságot keresők számára. Kétkezes tapping, mindeközben a gitár testének ütögetése valamint a hangoló kulcsok csavargatása?! Szóval ezt a cikket akár hívhatnám: Gitározás közben kulcsokat csavargatós gitár játék technikának is, amit valószínűleg a bluegrass banjo-s zenészektől láthatott. Hmm, igen ő Jon Gomm:

          https://www.youtube.com/watch?v=nY7GnAq6Znw

          (olvasd tovább…)

            Paco de Lucia

            Paco de Lucía (eredeti nevén Francisco Sánchez Gómez, Algeciras, 1947. december 21. – Cancún, Mexikó, 2014. február 25.) spanyol flamencogitáros, a modern flamenco egyik megteremtője. Először tizenegy évesen, 1958-ban szerepelt nyilvánosan az algecirasi városi rádióban, egy évre rá pedig már díjat nyert egy flamencoversenyen. 1961-ben José Greco társulatával turnézott.

            1968 és 1977 között – saját albumai mellett – Camarón de la Isla flamencoénekessel is készített tíz lemezt, és három közös nagylemezt adott ki Al Di Meolával és John McLaughlinnal (1981, 1983, 1996) és ugyanennyit saját zenekarával, a Paco de Lucía szextettel (1981, 1984, 1993), melyben fivérei, Pepe és Ramón is zenéltek.

            www.youtube.com/watch?v=2oyhlad64-s

            De Lucía gyors és gördülékeny, könnyed ujjal pengetős futamokat volt képes játszani. A kontraszt mestere, gyakran egymás mellé teszi az ujjal pengetést és rasgueados (Flamenco pengetést) és ezáltal érzékenyebb játszik. Ismert az elvont akkordokról és a hangok mértékletességéről a kompozícióiban jazz hatásokkal. Ezek az újításai kulcsszerepet játszottak a hagyományos Flamenco és a “New Flamenco” latin jazz fúziójában az 1970-es években. Több elismerést kapott különböző felvételek által. A flamenco énekessel, Camarón de la Isla-val az 1970-es években rögzített tíz albuma legfontosabb és legbefolyásosabb a Flamenco történetében.
            Hagyományosnak tekinthető flamenco felvételei mellett több albumán is keveredik a tradicionális és a modern flamenco stílus. Bár soha nem szakadt el gyökereitől, a hagyományos flamenco felfogás kereteit feszegető, és a hetvenes évek közepétől mind jobban kialakuló egyéni szemléletével megnyitotta az utat a flamencojáték egyfajta új megközelítéséhez. Emiatt néha a modern dzsesszzenészekhez, előadókhoz is sorolják.

            (olvasd tovább…)

              Bob Dylan

              Bob Dylan (született: Robert Allen Zimmerman; Duluth, Minnesota, 1941. május 24.) amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő. A popzene egy meghatározó alakja immár ötven éve. Az apai nagyszülők Zigman és Anna Zimmerman, az odesszai Orosz Birodalom (ma Ukrajna) területéről emigráltak az Egyesült Államokba 1905-ben. Az ő anyai nagyszülei, Benjamin és Lybba Edelstein, volt litván zsidók, 1902-ben érkeztek az Egyesült Államokba. Az önéletrajzában “Chronicles: Volume One”-ban Dylan azt írja, hogy apai nagyanyja leánykori neve volt a kirgiz és az ő családja származik Kağızman észak kelet-Törökországból.
              Dylan legismertebb dalai az 1960-as években születtek, amikor az amerikai nyugtalanság krónikása és visszahúzódó vezéralakja lett. Több dala, például a “Blowin’ in the Wind” és a “The Times They Are A-Changin'” a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak himnuszává vált. Zenéinek alapját elhagyván, megalkotja hatperces slágerét, a “Like a Rolling Stone”-t, amivel radikálisan megváltoztatja a popzenét 1965-ben.

              Dalszövegeire hatással volt a politika, a szociális kommentár, a filozófia és az irodalom, így sikeresen szállt szembe a korabeli könnyűzene konvencióival és elnyerte az ellenkultúra tetszését. Míg kitágította és magáévá tette a zenei stílusokat, hatással volt rá többek között a folk, a country, a blues, a rock and roll, a kelta ballada és a jazz.

              1994 óta Dylan megjelentetett három könyvet rajzokkal és festményekkel, amelyek az ő munkáját dícsérik és ezek kiállításra is kerültek nagy művészeti galériákban. Mint dalszerző és zenész, Dylan eddig több mint 100 millió lemezt adott el világszerte és számos díjat kapott az évek során, beleértve a Grammy, Golden Globe és Oscar-díjat. Plusz ő már bekerült a Rock and Roll Hall of Fame múzeumba és a Minnesota Music Hall of Fame és a Nashville Songwriters Hall of Fame múzeumba, és a Songwriters Hall of Fame múzeumba is. A Pulitzer-díj zsűrije 2008-ban adományozott neki egy külön idézetet: “Mély hatást gyakorol a populáris zene és az amerikai kultúra által fémjelzett lírai kompozíciókra rendkívüli költői erejével.” 2012 májusában Dylan megkapta az Elnöki Szabadság Érdemrendet Barack Obama elnöktől.

              (olvasd tovább…)

                Rózsaszín Pittbull

                A Rózsaszín Pittbull egy komlói punk rock együttes, mely 1995-ben alakult. Főként politikai és kissé aberrált szexuális töltetű dalszövegeikkel hívták fel magukra a figyelmet, bár a felszín alatt általában mély filozófiai tartalom bújik meg. A szövegviláguk azt a szerepet próbálja betölteni a zene világában, amit a South Park vagy a Family Guy a rajzfilmek világában.

                A cél egy szövegközpontú zene, amely a társadalmi és politikai problémákra próbál rávilágítani.

                Ezt a tartalmat mutatja be a Ne szívjál füvet című számuk is:
                www.youtube.com/watch?v=f7gTiJid3Ic

                 

                (olvasd tovább…)

                  Túlvilág zenekar

                  A paksi zenekar mottója: Ha hív a zene, a tánc semmi se’ fontos, csak a ritmus legyen pontos
                  A Szigeten évek óta rendszeres fellépőnek számító, paksi székhelyű – tagjai között a Heaven Street Seven dobosát és a szegedi Időrablók együttes gitárosát is felvonultató – vicczenekar eddig kizárólag élőben produkálta magát, és ezek a fellépések inkább számítottak happeningnek, mint koncertnek.

                  Tagok Pacsirta – ének, nótázás
                  GyB – dobok, a ritmus legyen pontos: Orbán Gyula dobost a Houdinis és a Heaven Street Sevenből (HS7) zenekarból is ismerhetjük.
                  Giles – bass, voc: Gallyas Vilmos
                  Zsolti Bácsi – gitár, minden
                  Pignon – Junoszty
                  TJ – vodka, minden ami készíthető

                  Az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek populáris dalainak anarchista kifordításai inkább csak ürügyet jelentettek a részeg tivornyázáshoz, a kismopeden való begördüléshez, a csuklón fityegő autóstáskához, a fülre ragasztott kakaóscsigához vagy ál-pofaszakállhoz, a sörhasú basszista közönség közé való bezuhanásához.
                  Akkoriban az underground muzsika híveivé váltak, az angol gitárzene volt a mindenük, azt akarták tolmácsolni közönségüknek.

                  Műsoron szokott lenne: a Leesett a pap az ágyról… kezdetű pajkos népi dal szintipopmixe, egy Grandmaster Flash-féle oldskool hiphopszám alkoholista tematikájú átirata, tovább a Speedy Gonzales című beatsláger indusztrimetál feldolgozása, ismét az alkoholizmus témakörében.

                  Alkesz Csákesz:
                  www.youtube.com/watch?v=VBpC_fbRJGg

                  Houdinis zenekart is megemlítjük, amelyet 1988-ban a később „poszt-punkosnak, dark wave-esnek” jellemzett csapatot négyen alapították.
                  Orbán Gyula dobos mellett Gallyas Vilmos basszusgitáros, Balczer Gábor gitáros és Csuprik Tamás énekes, aki – ahogy akkoriban mondták – disszidált az USA-ba, ahol nem sokkal később tisztázatlan körülmények között meghalt. Gallyas Vilmos pedig a Túlvilág óta csak a maga kedvéért porolja le basszusgitárját.

                  (olvasd tovább…)

                    Avatar zenekar

                    Kemény “hörgős” zene, az arra fogékonyak számára, a svédországi (göteborgi) Avatar zenekartól a Torn Apart.

                    (olvasd tovább…)

                      Chet Atkins 3 ujjal pengetése

                      Mint sok remek gitárosnak, Chet Atkinsnek is saját stílusa volt, ez volt az Atkins Styles: a jobb kéz hüvelyk- és mutatóujjal – néha a középső ujjal is – való pengetés.

                      Az alábbi felvétele Mark Knopflerrel gitározik együtt, aki más fajta ujjal pengetést használ.

                      Chester Burton “Chet” Atkins (1924. június 20. – 2001. június 30.) egy amerikai gitáros, alkalmi énekes és zenei producer, aki Owen Bradley zenésszel közösen létrehozta a smoother country zenei stílust, ismertebb nevén a Nashville hangzást, amely bővítette country rajongótáborát a felnőtt popzene rajongók között is.

                      (olvasd tovább…)