A jól megszokott KFT hangzással egy méltatlanul keveset játszott szám:
Az a lány nem a tiéd ott a fényképen,
az a hely nem a tiéd ott a szívében,
az a sejt nem a tiéd ott a méhében,
az a lány nem a tiéd…
Ez a hang nem a tiéd itt a gégémben,
ez a dal nem a tiéd itt a cédénken,
ez a rím nem a tiéd itt a refrénben,
ez a dal nem a tiéd…
Kivárni minend percet,
ahhoz még nem volt merszed,
de aztán újra kezded,
s közben persze elfelejted:
Az a táj nem a tiéd ott a térképen,
az a film nem rólad szól a tévében,
az az öt szám nem a tiéd itt a szelvényen,
az a láb nem az Istené ott a kezedben!
Az végképp nem, nem!
Az végképp nem, nem, nem!
Az végképp nem, nem!
Az végképp nem, nem, nem!
Az végképp nem!
Kivárni minend percet,
ahhoz még nem volt merszed,
de aztán újra kezded,
s közben persze elfelejted:
Az a lány nem a tiéd ott a fényképen,
az a hely nem a tiéd ott a szívében,
csak a rém, az a tiéd ott a bányában,
és ez így van veled általában,
mostanában!
Az a lány nem a tiéd,
csak a rém, az a tiéd!
Az a lány nem a tiéd,
csak az a rém, az a tiéd!
