A görög zene és a buzuki

A zene fontos szempont a mindennapi görög kultúrában. A zene mint mindenhol, úgy Görögországban is a véleménynyilvánítás egyik eszköze és ott fegyverként is használták az ellenzék ellen, kifejezte a szeretet, a halált és az emberi félelmeket a görögök mindennapi életében. Ezt minden turista megtapasztalhatja, akit görög estre invitálnak.

Minden filmben láthatjuk, ahogy a görögök délies temperamentummal bizonyítják zenéjük nagyszerűségét és önön nagyszerűségüket, amely a magyar hallgató számára ismeretlen nyelven nem olyan melankólikus, mint a magyar népzenék többsége. Számos népi húros hangszer ismert a különböző nemzetek zenéiben, a buzuki (bouzouki) tipikus a görögök zenéjében.

buzuki_szembol_oldalrol

ITT TUDOD MEGVENNI JÓ ÁRON!

A zenét különböző hatások érték a keleti és a nyugati kultúrák találkozásában Ázsiába és Európába határán. Hosszú múltra nyúlik az ókortól, amelynek során a költészet, a tánc és a zene elválaszthatatlanok voltak és fontos szerepet játszott az ókori görögök mindennapi életében is.

Az ókori Görögországban és a Bizánci Birodalom fejlődése során, valamint a görög zenének van többféle egyházi megközelítése, ráadásul a 400 éves török ​​uralom is befolyásolta a keleti hangzást.

A buzikiról (bouzouki) a stílusok ismertetése után olvashatsz!

A görög zene típusai:

Népdal

ITT TUDOD MEGVENNI JÓ ÁRON!

Görög népdal eredete az ókori görög költészet és a zene. Két zenei irány az ​akritic és a klephtic. Az akritic stílus a 9. századba nyúlik és azért jött létre, hogy kifejezze az élet küzdelmeit.
A klephtic zenei stílus egyszólamú, a második hangok ismétlődő ritmikus képletet adnak anélkül, hogy lenne harmonikus kíséret. Ez áll a szerelmes dalok, az esküvői dalok, dalok a szabadság, a halál és a bánat mögött. Ez kifejezi fontos, véres részét a történelemnek és úgy általában a görögök életét. A görög népdalok hangszerei a líra és laouto (lant), a tambouras és Gaida (duda), a zournas (tárogató), a daouli (dob), a dachares (tambura), a ziyia (páros dobok), valamint a violi (hegedű).

Kantada

Kefalonia szigetéről származik a 19. század elejéről. Ez a stílus a romantikus szerenád zene, amely három férfihang kórusban, gitár vagy mandolin az ének kíséretében. Ez a stílus nagyban befolyásolta az olasz zenét. Ez Athénban kissé más volt, mint a szigeteken, mert kiegészült a Compania álló hegedűvel, plusz a klarinéttel és a lanttal.

https://www.youtube.com/watch?v=FLH-L6khu7M

Nisiotika

E stílusban népszerű dalok született a görög szigeteken. Minden sziget saját nissiotiko stílust hozott létre és a maga módján táncolnak rá. Hegedű, líra, klarinét és gitár kíséri a magas hangú nő hangját, vagy a halkan éneklő egyetlen embert. Nissiotika stílust könnyű meghallani minden fesztiválon és minden görög szigeten, amely során a zenészeknek nagy csoportja élőben játszik az éjszaka folyamán.

Rebetiko

A Rembetiko zene fő hangszere a buzuki, amely egy nyolc húrral rendelkező ovális alakú hangszer. A másik a baglama, ami úgy néz ki, mint egy miniatűr buzuki. A gitár, valamint a kíséretre a ziyia és ntefi, amely bőr dob, fém csörgőkkel.

Ez a különleges és híres zenei stílus Görögországban született a hasis barlangokban, a török ​​stílusú underground kávézókban a Pireusz kerületben és Thesszaloniki városban. Rembetiko zene elterjedt Kis-Ázsiából 1922-ben a kétmillió Görögországba érkező menekült között, miután Smyrne pusztítása történt a törökök által. A honvággyal küzdő görög lakosság között, akik soha nem élhettek tovább Görögországban és akik mindent elveszítettek, énekeltek a környezetüknek a szegénységről, a fájdalomról, az éhségről a börtönben, a rendőrség elnyomásáról, a kábítószer-függőségről. Rembetiko volt a tiltott zenéje a kitaszítottaknak, amolyan görög városi blues. A Rembetiko lassan az 1950-es években jött ki a föld alatti világból és elkezdték játszani az éjszakai Athénban, amely nagyon hamar népszerűvé vált, még úgy is ha megvetette a görög nép többsége, mert látták, hogy ez egy számkivetett zene.
Rembetiko stílusú legtöbb híres zenészei és énekesei között van Vassilis Tsitsanis, Markos Vamvakaris, Marika Ninou és Sotiria Bellou. Az 1960-as években a Rembetiko népszerűtlenné vált a fiatalok körében, akik inkább a Nyugat felől érkező új rock irányában kezdtek fordulni. A zenei stílust persze a turizmus visszaállította és a visszatért trendeket számos taverna megrendeli, mint Rebetika zenekarokat a hétvégékre.

A 20. század végén a zene

Az 1980-as modern művészek, mint Dionyssis Savopoulos, Georgios Ntalaras, Nikos Papazoglou, Stavros Xarhakos és Pavlos Sidiropoulos rehabilitálták a Rembetiko zenét és keverték a rockzenével, életre keltve egy új, szenvedélyes és érdekes zenét. A dalszövegek témája a személyes vagy politikai szabadság (Savopoulos, Ntallaras és Sidiropoulos), a mindennapi élet bizonyos aspektusait, fájdalom és bánat témában (Papazoglou) és generációs problémákat taglal (Sidiropoulos).

ITT TUDOD MEGVENNI JÓ ÁRON!

A BOUZOUKI:

Míg a régi vágású buzuki csupán 6 húros volt, modern változata már 8. A húrok úgy vannak elrendezve, mint a 12 húros gitárnál. Itt a 8 húr 4×2-es egységben. Tehát Ugyanúgy hangolt 4 húrpár van.
A hangszer gömbölyű hátsó testtel rendelkezik, a lantokhoz, a nápolyi mandolinhoz hasonlítható. A fedőlapját többnyire gyöngyházberakással díszítik. Dupla húrpárjai közül az alsó kettő oktávra, a többi uniszónóra van hangolva.

Bouzuki hangolás:

Nyolc húros görög buzuki: (A 4×2 húr standard hangolása. A buzuki húrjának hangjai megfeleltethetők a gitár 4 felső húrjának (D4-G3-H2-E1), de 1 egész hanggal lentebb.
C3 C4 – F3 F4 – A3 A3 – D4 D4

Ez alapján a buzuki hangjai:

    hogy lásd, ehhez képest a gitár alaphangját pirossal jelöltem. 
    (A félhangok "o" jellel szerepelnek.)
0-1-2-3-4-5-6-7-8-9-10-11-12. fekvések
D-o-E-F-o-G-o-A-B-H-C-o-újra elölről
A-B-H-C-o-D-o-E-F-o-G-o-újra elölről
F-o-G-o-A-B-H-C-o-D-o-E-újra elölről
C-o-D-o-E-F-o-G-o-A-B-H-újra elölről

Görög buzuki akkordjai:

buzuki_akkordok

Lásd a gitár hangjait egy másik cikkben ide kattintva.

Hat húros görög buzuki:
D3 D4 – A3 A3 – D4 D4
Ír buzuki:
G3 G2 – D4 D3 – A3 A3 – D4 D4
Mandolinra hangolt ír buzuki:
G3 G2 – D4 D3 – A3 A3 – E4 E4 vagy
G2 G2 – D3 D3 – A3 A3 – E4 E4
Modális D hangolású ír buzuki:
A3 A2 – D4 D3 – A3 A3 – D4 D4 vagy
A2 A2 – D3 D3 – A3 A3 – D4 D4

https://www.facebook.com/MegaroGyzi/

2 comments on “A görög zene és a buzuki

  1. Pingback: Segítünk ajándékozni - GitárPengető.hu

  2. Pingback: Ismerjük meg a különleges bendzsó (banjo) hangszert - GitárPengető.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük