GitárPengető.hu

Hogyan írták régen a zenét?

A zenét sokáig nem írták le, hanem élőszóban terjedt. A kottaírást ugyanaz az igény hozta létre, mint a beszédírást. A cél mindkét esetben egy időbeli folyamatnak térbeli-anyagi rögzítése és ezáltal megőrzése volt.

Ezt a cikket az 1978-ban megjelent “Az élet és tudomány kalendáriuma” 23. kötetének oldalain találtam. A cikk biztosan nem számolt azzal, hogy majd egyszer lesz Guitar pro, Midi, Songsterr, Ultimate-guitar és persze Youtube, amelyen megtalálható – akárhányszor megnézhető – oktatóvideók időnként teljesen szükségtelenné teszik a hagyományos kották felhasználását.

A BETŰKOTTÁZÁS

A zene első lejegyzései jórészt az emlékezést szolgálták. Egy-egy közösség saját használara kialakított valamilyen jelölési módot, amelynek segítéségével rögzíthette, majd később felidézhette a dallamot. Előfordult, hogy ugyanaz a dallamot különböző közösségek más-más írásmóddal jegyezték le. Egy korszakon belül több írásmód élhetett egymás mellett és az új írásmódok kialakulásában szerepet játszottak a már meglévők.

A betűkottázás különféle módjait összefoglalóan dasia-rendszereknek nevezzük. Így írta le dallamait némely keleti népen kívül a görög is. A görögök zenéjük lejegyzésére ábécéjük betűit használták. A hangszeres zene lejegyzésére szolgáló úgynevezett krysis jelek régiesek, kissé torzult alakúak. A vokális zene lejegyzésére szolgáló ún. lexis jelek inkább a nyomtatott betűkre emlékeztetnek. Maga az írásmód is meglehetősen bonyolult volt: egy-egy hang, illetőleg hangköz jelölésére gyakran három betűből álló komplexumot használtak, hogy as félhangközöknél kisebb hangközöket is jelölni tudják. A betűket nem csak álló helyzetben, hanem lefektetve, sőt fejre-állítva is használták, ezt a hangszeres zenében a fogásmódra adott utasítást. A görög zene vokális jellegű volt, a dallam és a ritmus szerepe másodlagos, ez utóbbiaknak kellett alkalmazkodniuk az énekelt szöveg ritmusához. …

A betűírás a középkorban is fennmaradt. A hangokat a latin ábécé betűivel jelölték. Egy hangot kiindulópontul választottak és onnan betűzték tovább a többi hangot. A legmélyebb hangot gyakran a görög (nagy gamma) betűvel jelölték. Az egyes rendszerek abban tértek el egymástól, hogy más-más kezdőhangot választottak és a betűzés egyesekben folyamatos, másokban szakaszos (ismétléseket tartalmazó) volt. Például az V-VI. században Boethius nem vette figyelembe az oktáv-ismétlődést és a latin ábécé betűivel folyamatosan betűzött. Később az X. században Clugny-i Odo oktávtörést használt, azaz egy hangnak és az oktávjának azonos nevet adott. Rendszerének kiindulópontja az “A” hang és elnevezései így megegyeznek a hangok ma is használt abszolút neveivel. Ezzel egy időben Hucbaldus már tetrachordokban gondolkodott: négy-négy hangonként ugyanazok a betűk ismétlődnek, de más helyzetben: állva, fektetve, felfordítva. A betűkottaírás legjelentősebb forrása a Montpellier Codex.

(olvasd tovább…)

Kvint akkordok – power chords

A kvint akkordokat leggyakrabban 5-ös vagy (3-as) jelöléssel látják el. Például C dúr skála esetén a “C5” vagy “C (no 3)” a prim (C) és az kvint (G) lejátszására utal. Tehát leggyakrabban kettős hangzatok.
Ezeket meg lehet fordítani úgy, hogy a G alatt a C-t játsszuk (negyedik intervallumot adva). Lehet játszani a prim vagy a kvint hang oktávos megduplázásával is, ami szubjektíven magasabb hangot eredményez, alacsonyabb frekvenciákban kevesebb energiával, de még mindig megtartja a kvint akkord karakterét. Lásd még az akkordok hangjai cikkünket.

        G5     A5     D5     E5     G5     A5     D5     A5
E||----------------------------------------------(10)---(5)----|
B||--------------------------------(8)----(10)----10-----5-----|
G||------------------(7)----(9)-----7------9------7------2-----|
D||----(5)----(7)-----7------9------5------7-------------------|
A||-----5------7------5------7---------------------------------|
E||-----3------5-----------------------------------------------|

Arpeggio, mint díszítő elem

Az arpeggio nem csupán a gitárosok gyakorlati képzésére alkalmas szerkezet, hanem a zenemű része is lehet.

Az akkord bal oldalán megszakított vagy végigfutó hullámvonallal jelölik, mely a két határhang között húzódik.
A (sweep-picking) technika az, ha két vagy több szomszédos húron egymást követően pengetünk, mindegyiken egy lenyomást használva, amikor lefelé haladunk vagy amikor felfelé visszük a pengetőt. A legtöbb gitáros általában az arpeggiókkal társítja ezt. Először ennek a technikának az elsajátítása a fontos, ezt követően léphetünk az arpeggio-alakzatok megtanulására.

Arpeggio alakzatok:
A pentaton skála hangjai azonban nem nagyon alkalmasak arpeggio-technikára, mert más a skála belső, zeneelméleti szerkezete.
Az arpeggio főként a söprő-pengetéshez köthető technikája minimum 2 vagy több húros. A leggyakoribb arpeggio-futamok 3-4, ritkán 5 húrosak.

Példák a különböző futamokra:

Moll arpeggio:

E||-------------8---12----8----------------||
B||-------10--------------------10---------||
G||--9--------------------------------9----||
D||----------------------------------------||
A||----------------------------------------||
E||----------------------------------------||

E||------------3----7---3----------------||
B||-------5------------------5-----------||
G||--4----------------------------4------||
D||--------------------------------------||
A||--------------------------------------||
E||--------------------------------------||

Dúr arpeggio:

E||------------7---10---7-------------||
B||-------8------------------8--------||
G||--7---------------------------7----||
D||-----------------------------------||
A||-----------------------------------||
E||-----------------------------------||

E||------------5----8----5---------------||
B||-------6-------------------6----------||
G||--5----------------------------5------||
D||--------------------------------------||
A||--------------------------------------||
E||--------------------------------------||

E||--15-12----------12h15p12----------12-||
B||--------13----13----------13----13----||
G||---------- 12----------------12-------||
D||--------------------------------------||
A||--------------------------------------||
E||--------------------------------------||

p=pull off; h=hammer on

Mit lehet ebből kihozni:

(olvasd tovább…)

Játsszunk bluest

Másik cikkünkből már megismerhettétek a 12 ütemes blues periódust. Szeretném, ha ezt jobban megismernétek, mert pár hanggal, néhány skála megjegyzésével érdekes szólókat alkothattok.

I-IV-V pattern a Rock and Roll és Blues műfaj sajátja.

(Lásd még ezt a zene elméleti cikkünket is a témában.)
Blues-kör: Ez egy tizenkét ütemes periódus, mely – kötött módon – adott harmóniákból áll. Az autentikus blues-körben például háromféle akkord van:

I. fok (tonika), IV. fok (szubdomináns) és V. fok (domináns).

Tehát főfunkciók. Fontos, hogy ebben a fajta bluesban a modalitástól eltérve csak dúrszeptim harmónia szerepel. Nézzük ezt a sémát fokokkal és konkrét akkordokkal:

Dúr fokok:     1.   2.    3.    4.  5.   6.    7.
3-mas hangzat: dúr  moll  moll  dúr dúr  moll  szűkített
4-es hangzat:  maj7 moll7 moll7 maj dom7 moll7 moll7-5
C dúr-ra:      C     Dm   Em    F   G    Am    Ho
-------------------------------------------------------------
C dúr  |       C    D     E     F   G    A     H          0#
G dúr  |       G    A     H     C   D    E     F#         1#
D dúr  |       D    E     F#    G   A    H     C#         2#
A dúr  |       A    H     C#    D   E    F#    G#         3#
E dúr  |       E    F#    G#    A   H    C#    D#         4#
H dúr  |       H    C#    D#    E   F#   G#    A#         5#
F# dúr |       F#   G#    A#    H   C#   D#    E#         6#
-------------------------------------------------------------
Gb dúr |       Gb   Ab    B     Cb  Db   Eb    F          6b
Db dúr |       Db   Eb    F     Gb  Ab   B     C          5b
Ab dúr |       Ab   B     C     Db  Eb   F     G          4b
Eb dúr |       Eb   F     G     Ab  B    C     D          3b
B dúr  |       B    C     D     Eb  F    G     A          2b
F dúr  |       F    G     A     B   C    D     E          1b
-------------------------------------------------------------

Moll fokok:            3.   4.    5.    6.  7.   1.    2.  
3-mas hangzat:         dúr  moll  moll  dúr dúr  moll  szűk
4-es hangzat:          maj7 moll7 moll7 maj dúr7 moll7 moll7-5
Amoll-ra vetítve:      C    Dm    Em    F   G    Am    Ho
-------------------------------------------------------------
A moll  |              C    D     E     F   G    A     H          0#
E moll  |              G    A     H     C   D    E     F#         1#
H  moll |              D    E     F#    G   A    H     C#         2#
F# moll |              A    H     C#    D   E    F#    G#         3#
C# moll |              E    F#    G#    A   H    C#    D#         4#
G# moll |              H    C#    D#    E   F#   G#    A#         5#
D# moll |              F#   G#    A#    H   C#   D#    E#         6#
-------------------------------------------------------------
Eb moll|               Gb   Ab    B     Cb  Db   Eb    F          6b
B moll |               Db   Eb    F     Gb  Ab   B     C          5b
F moll |               Ab   B     C     Db  Eb   F     G          4b
C moll |               Eb   F     G     Ab  B    C     D          3b
G moll |               B    C     D     Eb  F    G     A          2b
D moll |               F    G     A     B   C    D     E          1b
-------------------------------------------------------------

(olvasd tovább…)

A zene anatómiája infografikán, vagyis hogyan állnak össze az egyes zenei műfajok

Nem sokat kell hozzáfűzni John Atkinson info-grafikáihoz, de egy-egy idővonal sok mindent elárul az adott műfajról:

1. kép: Indie, Country, Blues, Pop, Classic Rock,
2. kép: Folk, Jazz, Rap, Bluegrass, Punk,
3. kép: Metal, Classical, Electronic Dance (EDM), Grunge, New Age,
4. kép: Power Metal, Death Metal, Thrash, Black Metal, Doom Metal

Többek közt megtudhatjuk:

A zenemű hosszát;
Azok témáit, főbb mondanivalóit;
Utalásokat a pattenekre;
Vagy csak megjegyzést a fő téma bonyolultságára;
A szólók és hangszerek helyének jelölését.

(olvasd tovább…)

Akkordok felépítése látványos infografikán

Hihetetlen módon ábrázolja Tom Duchene az akkordok felépítését.

Aki vizuális típus és konyít valamit a zeneelmélethez, egyértelművé válik egy pillanat alatt a lényeg.

Aki másként szeretné megérteni, azoknak a következő cikkeket javaslom:

melyhez használhatjuk a skálákat és
megnézheted a hangközöket a gitáron;
áttekinthetjük, adott akkord milyen hangokból épül fel az alábbi (összhangzatok) hangközök alapján.
Plusz a fontosabb összhangzatokat.

(olvasd tovább…)

Joe Satriani és a tengely-elmélet

Joe Satriani a Bartók Béla műveiben Lendvai Ernő által “tengely-elmélet”-nek nevezett hangsorokat szólaltatja meg és ezzel a tengely-elmélet technikával építi fel az akkordokat. A tonikát használja mint basszus hangot és a melodikus skála szerint választja és fekteti alá az akkordokat.
Az alábbi példa ismét megerősít minket abban, hogy az improvizálás igazából tényleg nagyon sok elmélettel képzéssel sajátítható el igazán. Bartók Bélát egyébként több zenész is megemlíti, mint a jazz improvizáció úttörőjét, többek között például Chick Corea jazz zongorista is.

A hang(magasság)- tengely, ezt az általános hangmagasság és a tonika ad meg, amely mint kezdeti kulcs a legfontosabb része az összes akkordnak egy akkordmenetben.

A magyarázathoz lásd még a modális skálák szerkezetét! (Modális, más néven diatonikus hangsor az, amelyet hét különböző hang alkot.)

(olvasd tovább…)

A-A-B-A és A-A-B-A-C-A-A-B-A dalszerkezet

Most már tudjuk milyen patternek, zárlatok vannak, itt az ideje, hogy lássuk ezeket a patterneket hogyan illeszthetjük össze.

A leggyakoribb dalforma (song form) a jazz standardekben, gospelekben, valamint a popzenékben egyaránt megtalálható.
Az A-A-B-A szerkezetben az A-rész a verse, a B-rész a bridge. A verse részek egyformák, csak a szövegük változik, és esetleg az utolsó két ütem.

Általában 32 ütemes nótákról beszélünk:

A 32-ütemes forma négy részből áll,

legtöbbször mindegyik rész nyolc ütemből (4×8=32),
két verze (A-szakasz),
egy kontrasztos B-szakasz (a bridge, avagy „középnyolcas”), és
egy újabb verze az utolsó A-szakaszban (AABA).

A „verze-refrén” szerkezet (avagy ABA szerkezet) kombinálható az AABA formával. Egyetlen akkordmenet ismétlése határozza meg az egyszerű verze-szerkezetet, mint amilyen a 12-ütemes blues.

Az AABA forma variálható például ezzé:
(olvasd tovább…)

Egész hangú skála ujjrendek

Az egész-skála szimmetrikus skálának tekinthető, mert ez teljes mértékben egész lépésekből (vagy egész hangokból) áll.

Ez egy hat hangból skála (ami ritka, mert szinte minden skála hét hangjegyből áll). Ez egy szép hangzású skála, és nem véletlen a kialakulása. Használatos a komolyzenében és a jazz-ben is.

Míg a normál dúr skála felépítése

  1 - 1  1/2  1 - 1 . 1  1/2  =  2 egész, 1 fél, 3 egész, 1 fél.
C - D - E - F - G - A - H - C

addig az egész hangú skála 6 egész hangközből áll:
C esetén: C – D – E – F# – G# – Bb – C

C-ről egész hangú skála:

(olvasd tovább…)

last comments

A zenét sokáig nem írták le, hanem élőszóban terjedt. A kottaírást ugyanaz az igény hozta létre, mint a beszédírást. A cél mindkét esetben egy időbeli folyamatnak térbeli-anyagi rögzítése és ezáltal megőrzése volt.

A BETŰKOTTÁZÁS

Az arpeggio nem csupán a gitárosok gyakorlati képzésére alkalmas szerkezet, hanem a zenemű része is lehet.

Milyen modális skálákat játszhatunk különböző előjegyzésű nótákra?

Másik cikkünkből már megismerhettétek a 12 ütemes blues periódust. Szeretném, ha ezt jobban megismernétek, mert pár hanggal, néhány skála megjegyzésével érdekes szólókat alkothattok.

Hihetetlen módon ábrázolja Tom Duchene az akkordok felépítését.

Most már tudjuk milyen patternek, zárlatok vannak, itt az ideje, hogy lássuk ezeket a patterneket hogyan illeszthetjük össze.

A 32-ütemes forma négy részből áll,

Az egész-skála szimmetrikus skálának tekinthető, mert ez teljes mértékben egész lépésekből (vagy egész hangokból) áll.

Míg a normál dúr skála felépítése

Melyik a kedvenc gitár márkád?