





Az akkord bal oldalán megszakított vagy végigfutó hullámvonallal jelölik, mely a két határhang között húzódik.
A (sweep-picking) technika az, ha két vagy több szomszédos húron egymást követően pengetünk, mindegyiken egy lenyomást használva, amikor lefelé haladunk vagy amikor felfelé visszük a pengetőt. A legtöbb gitáros általában az arpeggiókkal társítja ezt. Először ennek a technikának az elsajátítása a fontos, ezt követően léphetünk az arpeggio-alakzatok megtanulására.
Arpeggio alakzatok:
A pentaton skála hangjai azonban nem nagyon alkalmasak arpeggio-technikára, mert más a skála belső, zeneelméleti szerkezete.
Az arpeggio főként a söprő-pengetéshez köthető technikája minimum 2 vagy több húros. A leggyakoribb arpeggio-futamok 3-4, ritkán 5 húrosak.
Példák a különböző futamokra:
Moll arpeggio:
E||-------------8---12----8----------------|| B||-------10--------------------10---------|| G||--9--------------------------------9----|| D||----------------------------------------|| A||----------------------------------------|| E||----------------------------------------||
E||------------3----7---3----------------|| B||-------5------------------5-----------|| G||--4----------------------------4------|| D||--------------------------------------|| A||--------------------------------------|| E||--------------------------------------||
Dúr arpeggio:
E||------------7---10---7-------------|| B||-------8------------------8--------|| G||--7---------------------------7----|| D||-----------------------------------|| A||-----------------------------------|| E||-----------------------------------||
E||------------5----8----5---------------|| B||-------6-------------------6----------|| G||--5----------------------------5------|| D||--------------------------------------|| A||--------------------------------------|| E||--------------------------------------||
E||--15-12----------12h15p12----------12-|| B||--------13----13----------13----13----|| G||---------- 12----------------12-------|| D||--------------------------------------|| A||--------------------------------------|| E||--------------------------------------||
Mit lehet ebből kihozni:
A válasz az alábbi ábrából egyértelműen kiderül.
Hogy néz ki ez szövegesen leírva?
Aki vizuális típus és konyít valamit a zeneelmélethez, egyértelművé válik egy pillanat alatt a lényeg.
Aki másként szeretné megérteni, azoknak a következő cikkeket javaslom:
Joe Satriani a Bartók Béla műveiben Lendvai Ernő által “tengely-elmélet”-nek nevezett hangsorokat szólaltatja meg és ezzel a tengely-elmélet technikával építi fel az akkordokat. A tonikát használja mint basszus hangot és a melodikus skála szerint választja és fekteti alá az akkordokat.
Az alábbi példa ismét megerősít minket abban, hogy az improvizálás igazából tényleg nagyon sok elmélettel képzéssel sajátítható el igazán. Bartók Bélát egyébként több zenész is megemlíti, mint a jazz improvizáció úttörőjét, többek között például Chick Corea jazz zongorista is.
A hang(magasság)- tengely, ezt az általános hangmagasság és a tonika ad meg, amely mint kezdeti kulcs a legfontosabb része az összes akkordnak egy akkordmenetben.
A magyarázathoz lásd még a modális skálák szerkezetét! (Modális, más néven diatonikus hangsor az, amelyet hét különböző hang alkot.)
Ez egy hat hangból skála (ami ritka, mert szinte minden skála hét hangjegyből áll). Ez egy szép hangzású skála, és nem véletlen a kialakulása. Használatos a komolyzenében és a jazz-ben is.
1 - 1 1/2 1 - 1 . 1 1/2 = 2 egész, 1 fél, 3 egész, 1 fél. C - D - E - F - G - A - H - C
addig az egész hangú skála 6 egész hangközből áll:
C esetén: C – D – E – F# – G# – Bb – C
C-ről egész hangú skála:
VI-V-I pattern:
Ismert, erre épülő szám:
Jellemző akkordok dúr hangnemben: | Am | G7 | C |
Jellemző akkordok moll hangnemben: | Fmaj7 | E7 | Am |
Authentikus szekvenciák: S - D - T populáris zene, jazz, R&B, pop, rock és country
authentikus (II-V-I, III-V-I, VI-V-I)
III-V-I pattern:
Ismert, erre épülő szám:
Jellemző akkordok dúr hangnemben: | F | G7 | C |
Jellemző akkordok moll hangnemben: | Dm7 | E7 | Am |
Authentikus szekvenciák: S - D - T populáris zene, jazz, R&B, pop, rock és country
authentikus (II-V-I, III-V-I, VI-V-I)
II-V-I pattern:
Ismert, erre épülő szám:
Jellemző akkordok dúr hangnemben: | Dm | G7 | C |
Jellemző akkordok moll hangnemben: | Hm7-5 | E7 | Am |
Egyéb kivételek:
Moll subdomináns: A dúr skála IV. fokon elhelyezkedő dúr Subdomináns helyére moll subdomináns akkordot helyezünk.
Moll domináns: A dúr V. fokán elhelyezkedő dúr Domináns helyére moll akkordot helyezünk.
Ismert, erre épülő szám:
Váltó domináns: A dúr skála II. vagy III. vagy VI. fokán elhelyezkedő moll akkord helyére dúr akkordot helyezünk.
Tonális kitérők:
Egy adott nóta az ütemek nagy részében egy hangnemben van, de például 2 ütemre más hangnembe megy át, majd visszatér ez eredetibe.