Az akkordmeneteket különböző szabályrendszerbe, sémákba sorolhatjuk.

Ezeket a sémák zeneelméleti nyelven, zárlatoknak (patterneknek) vagy épp szekvenciáknak nevezzük. A cikk elején egy kis elméletet kell átfutni, hogy lássátok az elvet, aztán jöhetnek a konkrét példák.
Példaként egy dal, amit mindenki ismer, a Börtön ablakában című szerzemény: C, Am, F, G akkord-sorozattal eljátszható.
Ez a séma például I-VI-IV-V felépítésű. Nézzük meg miért is?!

Ez kell hozzá:

• Az akkordkör
• Összhangzatok
• Akkordok hangjai

Röviden annyi, hogy például a C-dúr skála hangjaiból: C D E F G A H C a következő hármas hangzatok rakhatók össze. (Az összerakható 4-es hangzatokat lásd a DÚR fokok táblázatban.)

Skála:  C D E F G A H C D E F
----------------------------
C dúr   C - E - G
D moll    D - F - A
E moll      E - G - H
F dúr         F - A - C
G dúr           G - H - D
A moll            A - C - E
H o (szűkített)     H - D - F

Észrevehető, hogy dúr az első, a negyedik és ötödik helyen van. Moll a második, harmadik és hatodik fokon. Szűkített a hetedik fokon.
Ez igaz minden dúr skála esetén.

Dúr fokok:     1.   2.    3.    4.  5.   6.    7.
3-mas hangzat: dúr  moll  moll  dúr dúr  moll  szűkített
4-es hangzat:  maj7 moll7 moll7 maj dom7 moll7 félszűkített
C dúr-ra:      C     Dm   Em    F   G    Am    Ho
-------------------------------------------------------------
C dúr  |       C    D     E     F   G    A     H          0#
G dúr  |       G    A     H     C   D    E     F#         1#
D dúr  |       D    E     F#    G   A    H     C#         2#
A dúr  |       A    H     C#    D   E    F#    G#         3#
E dúr  |       E    F#    G#    A   H    C#    D#         4#
H dúr  |       H    C#    D#    E   F#   G#    A#         5#
F# dúr |       F#   G#    A#    H   C#   D#    E#         6#
-------------------------------------------------------------
Gb dúr |       Gb   Ab    B     Cb  Db   Eb    F          6b
Db dúr |       Db   Eb    F     Gb  Ab   B     C          5b
Ab dúr |       Ab   B     C     Db  Eb   F     G          4b
Eb dúr |       Eb   F     G     Ab  B    C     D          3b
B dúr  |       B    C     D     Eb  F    G     A          2b
F dúr  |       F    G     A     B   C    D     E          1b
-------------------------------------------------------------

Funkciója:     T    S     T/D   S   D   S/T   (D)   T
Jelentése: T = Tonika S = Subdomináns D = Domináns

Egy példa kiemelve:

C dúr skála:   C    D     E     F   G    A     H     C
C dúrra:       C    Dm    Em    F   G    Am    Ho    C

A C dúr párhuzamos molljához kicsit átrendeztük a C dúr-t:

                  A H C D E F G A
A moll            A - C - E
H o (szűkített)     H - D - F
C dúr                 C - E - G
D moll                  D - F - A
E moll                    E - G - H
F dúr                       F - A - C
G dúr                         G - H - D

Észrevehető, hogy dúr az első, a negyedik és ötödik helyen van (szűkített a hetedik fokon). Moll a második, harmadik és hatodik fokon.

Moll (összh) fokok:    1.    2.    3.   4.    5.    6.  7.   
3-as hangzat:         moll  szűk  bőv  moll  dúr   dúr  szűk  
4-es hangzat:         mMaj7  ∅   +Maj7 moll7 dom7  Maj7 o7    
Amoll 3-ra vetítve:    Am    Ho    C+   Dm    E     F   G#o 
-------------------------------------------------------------
A moll  |              A     H     C    D     E     F   G#         0#+1
E moll  |              E     F#    G    A     H     C   D#         1#+1
H  moll |              H     C#    D    E     F#    G   A#         2#+1
F# moll |              F#    G#    A    H     C#    D   E#         3#+1
C# moll |              C#    D#    E    F#    G#    A   H#         4#+1
G# moll |              G#    A#    H    C#    D#    E   F##        5#+1
D# moll |              D#    E#    F#   G#    A#    H   C##        6#+1
-------------------------------------------------------------
Eb moll|               Gb   Ab    B     Cb  Db   Eb    F#(Gb)      6b+1#
B moll |               Db   Eb    F     Gb  Ab   B     C#(Db)      5b+1#
F moll |               Ab   B     C     Db  Eb   F     G#(Ab)      4b+1#
C moll |               Eb   F     G     Ab  B    C     D#(Eb)      3b+1#
G moll |               B    C     D     Eb  F    G     A#(B)       2b+1#
D moll |               F    G     A     B   C    D     E#(F)       1b+1#
-------------------------------------------------------------

Funkciója:             T/D  S     D     S/T (D)  T     S     
Jelentése: T = Tonika S = Subdomináns D = Domináns

Egy példa kiemelve:

C (Am) dúr skála:      A    H     C     D    E    F     G     A
Amoll-ra:              Am   Ho    C+    Dm   E    F     G#o   Am

• 1-4-re épülő szekvenciák
• 1-5-re épülő szekvenciák: Plagális zárlat
• 1-2-5-re épülő szekvenciák
• 1-3-5-re épülő szekvenciák
• 1-4-5-re épülő szekvenciák, lásd még I-IV-V zárlat (játsszunk bluest!)
• 2-3-6-ra épülő szekvenciák
• 2-4-6-ra épülő szekvenciák
• 1-2-3-5-re épülő szekvenciák
• 1-2-6-4-re épülő szekvenciák
• 1-2-5-6-ra épülő szekvenciák
• 1-4-5-6-ra épülő szekvenciák
• 1-5-6-ra épülő szekvencia
• Egyéb kivételek, tonális kitérők

Fokok / funkciók:

Hármas hangzatok funkciója az alábbi lehet:

I. fokán   TONIKA
II. fokán  SUBDOMINÁNS
III. fokán TONIKA-DOMINÁNS
IV. fokán  SUBDOMINÁNS
V. fokán   DOMINÁNS
VI. fokán  SUBDOMINÁNS-TONIKA
VII. fokán tiszta kvinttel rendelkező hármas hangzat lehet DOMINÁNS

(Az uralkodó domináns a dúr V. fokán található, amely kiterjeszti hatását a III. és a VII. fokra.)

Ezt megközelíthetjük több módon, például a C dúrt melyik hangnem-melyik fokán használjuk. Lásd a fenti táblázat alapján:

C dúr I. fokán TONIKA
G dúr IV. fokán SUBDOMINÁNS
F dúr V. fokán DOMINÁNS
F moll V. fokán SUBDOMINÁNS-TONIKA

Ezt megközelíthetjük több módon, például a G dúrt melyik hangnem-melyik fokán használjuk. Lásd a fenti táblázat alapján:

G dúr I. fokán TONIKA
D dúr IV. fokán SUBDOMINÁNS
C dúr V. fokán DOMINÁNS
C moll V. fokán SUBDOMINÁNS-TONIKA

Aki azt állítja sok minden eljátszható 4 akkorddal, igaza van:

és 6 akkorddal:

Szekvenciák, sémák, patternek elmélete:

– autentikus: I–IV–II–V–III–VI + kadencia,
– plagális: I–V–VI–III–IV–I–II–VI + kadencia.

Kadenciális lépések (7#, 7b előjegyzésig, dúrban és mollban):

– authentikus (II-V-I, III-V-I, VI-V-I)
– plagális (I–V, IV–I)
– összetett autentikus (I–IV–V–I)
– kibővített összetett (I–V–I–IV–V–I).

Zárlati domináns: (V, V7, V87)