Miért csak 12 hangmagasság van a világon?

Miért csak 12 hangmagasság van a világon?

A hangmagasságot a hanghullámok frekvenciája határozza meg. Például ezek! De mi van akkor a két hangjegy között?

  • A skálát általában egyenletes hangmagasságú lépésekre osztják (ezt “egyenlő temperamentumnak” nevezik). Ez azt jelenti, hogy egy hang és a következő hang frekvenciájának aránya mindig azonos.
  • Van egy másik tény arról, ahogyan a hangot érzékeljük, ez az, hogy két egyszerű frekvenciaarányú hang jól hangzik . Rengeteg lenyűgöző kutatás folyik arról, hogy ez mikor és miért igaz.
  • Például két, egymástól oktávnyi távolságra lévő hang frekvenciaaránya 2:1 és nagyon rezonáns hangzásúak.
  • Egy oktáv mellett a lehető legegyszerűbb arány 3:2 – a következő oktáv feléig. Ez az összes leggyakoribb akkord alapja, és nagyon jó, hogy ez az arány egy skálán szerepel. De ha egyenletesen akarjuk elosztani hangjaink hangmagasságát, soha nem fogjuk pontosan ezt a szép arányt elérni.

Tudjuk, hogy:

  • Az ember a 16 Hz – 20.000 Hz közötti frekvenciájú hangokat érzékeli. Ez a hallható hangtartomány. (Más élőlények ennél alacsonyabb, vagy sokkal magasabb frekvenciákat is észlelnek, a kutya pl. 40.000 Hz-ig.)
  • A 16 (20) Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú hangokat infrahangnak,
  • A 20.000 Hz magasabb frekvenciájú hangokat ultrahangnak nevezik.
  • Vannak gyógyító frekvenciák!
  • A gitárhúr paraméterek által adódó rezgésszám határozza meg a húr alaphangját. E mellett azonban – bár halkabban – további felharmonikus hangok is hallhatóak. Ennek oka, hogy az adott hosszúságú húron minden olyan állóhullám kialakulhat, amelynek a húr rögzített végein csomópontja van.
 E|--F---F#--G---G#--A---A#--H---C---C#--D---D#--E--| e6 legvastagabb húr!
 0.  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8.  9.  10. 11. 12. érintő

Tudományosabb magyarázat:

  • A „0” hangtól kezdődően nincs olyan hang a skálánkban, amely közel állna a következő oktáv feléhez.
  • De ha tizenkét hangot használunk, akkor történetesen nagyon közel kerülünk.
  • A 7-es hang szinte pontosan félúton van a nulla gyökérhangunk és a következő oktávval magasabb hangja között.
  • Kiderül, hogy ez tényleg csak egy boldog véletlen. A szórakozás kedvéért az összes lehetséges skálát 1 és 24 hang között ábrázoltam.
  • Kiderült, hogy 12 hangnak van olyan hangja, amely sokkal közelebb van a felezőponthoz, mint bármely más hangjegy. Amikor elérjük a 24 hangot, ugyanaz a hang jelenik meg.

Az is érdekes gondolat lehet, hogy:

  • Hallgassunk néhány indiai klasszikus zenét. Az avatatlanok számára úgy hangzik, mintha valaki „nem dallamból” játszana vagy énekelne. Ennek az az oka, hogy az indiai zene mikrohangokat használ, azaz kisebb hangközöket, mint amit a nyugati zene félhangnak nevez (pl. a C és C# közötti különbség). A nyugati zene nem más okból szabványosította a 12 hangos rendszert, mert ez könnyű a fülnek.
  • Lásd még a mikrotonális gitárt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük